01 A műanyag fogalma
A műanyag egy polimer szerves anyag, amelynek fő komponense gyanta, bizonyos hőmérsékleten és nyomáson bizonyos formára öntött, és szobahőmérsékleten egy előre meghatározott alakot képes megtartani.
A gyanta olyan szerves polimerre utal, amelynek általában átalakulási vagy olvadási tartománya van hevítéskor, és folyékony, ha az átalakulás során külső erőhatásnak van kitéve. Szobahőmérsékleten szilárd vagy félszilárd vagy folyékony. A műanyagok közül ez a legalapvetőbb és legfontosabb. hozzávaló. Nagy vonalakban minden olyan polimert nevezhetünk gyantának, amely a műanyagiparban a műanyagok alapanyaga.
02 Műanyagok osztályozása
Jelenleg nincs pontos besorolása a műanyagoknak. Az általános besorolás a következő:
A műanyagok fizikai és kémiai tulajdonságai szerint
hőre lágyuló műanyagok: olyan műanyagok, amelyeket ismételten hevítve meglágyítanak és lehűtve megszilárdulhatnak egy adott hőmérsékleti tartományon belül. Például polietilén műanyag, polivinil-klorid műanyag.
Hőre keményedő műanyagok: olyan műanyagok, amelyek hő hatására vagy egyéb körülmények hatására olvadatlan és oldhatatlan anyagokká térülnek ki. Például fenolos műanyagok, epoxi műanyagok stb.
Műanyag felhasználás szerint osztva
Általános célú műanyagok: általában nagy teljesítményű, széles körű felhasználású, jó formázhatóságú és alacsony árú műanyagokra vonatkozik. Például polietilén, polipropilén, polivinil-klorid stb.
Műszaki műanyagok: általában olyan műanyagokra vonatkozik, amelyek ellenállnak bizonyos külső erőknek, jó mechanikai tulajdonságokkal és méretstabilitással rendelkeznek, kiváló teljesítményüket magas és alacsony hőmérsékleten is meg tudják őrizni, és mérnöki szerkezeti alkatrészként használhatók. . Például ABS, nylon, poli timsó és így tovább.
Speciális műanyagok: általában speciális funkciókkal (pl. hőálló, önkenő stb.) és speciális követelményeknek megfelelő műanyagokra vonatkozik. Ilyen például a fluoroplasztika, szerves szilícium stb.
A műanyag fröccsöntési módszer szerint
Öntött műanyag: gyanta keverék formázáshoz. Ilyen például az általános hőre keményedő műanyagok.
Laminált műanyag: a gyantával impregnált szálas szövetet jelenti, amely laminálva és melegen sajtolható, így teljes anyaggá alakítható.
Fröccsöntéssel, extrudálással és fúvással fröccsöntött műanyagok: általában a gyantakeverő részlegre utal, amely a hordó hőmérsékletén megolvad és folyhat, és gyorsan megkeményedik a formában. Mint például az általános hőre lágyuló műanyagok.
Öntött műanyag: Folyékony gyantakeverék, amely formába önthető, és nyomás nélkül, vagy kis nyomás mellett egy bizonyos alakú termékké keményíthető. Ilyen például az MC nylon.
Reakciós fröccsöntő keverék: általában folyékony nyersanyagokra utal, amelyeket nyomás alatt injektálnak a formaüregbe, hogy reagáljanak és megszilárduljanak, hogy készterméket kapjanak. Ilyen például a poliuretán.
Műanyag féltermékek és termékek szerint.
Formapor: más néven műanyagpor, főként hőre keményedő gyantából (például fenolból) és töltőanyagokból nyerik teljes keverés, préselés és zúzás után. Ilyen például a fenolos műanyag por.
Erősített műanyag: Megerősített anyagokkal és bizonyos mechanikai tulajdonságokkal rendelkező műanyagok, amelyek jelentősen javultak, mint az eredeti gyanta.
Styrofoam: Műanyag számos mikropórussal az egész testben.
Fólia: általában 0,25 mm-nél kisebb vastagságú lapos és puha műanyag termékre vonatkozik.
03 A műanyag alapvető tulajdonságai
1. Könnyű súly és nagy fajlagos szilárdság.
A műanyagok könnyűek. Az általános műanyagok sűrűsége 0,9-2,3 g/cm3, az acélnak csak 1/8-1/4-e és az alumíniumnak 1/2-a. A különféle habosított műanyagok sűrűsége még nagyobb. Alacsony, körülbelül 0,01-0,5 g/cm3. Az egységnyi tömegre számolt szilárdságot fajszilárdságnak nevezzük, egyes erősített műanyagok fajszilárdsága pedig megközelíti vagy nagyobb, mint az acélé. Például az ötvözött acél húzószilárdsága tömegegységenként 160 MPa, míg az üvegszál erősítésű műanyagé elérheti a 170-400 MPa-t.
2. Kiváló elektromos szigetelési tulajdonságok.
Szinte minden műanyag kiváló elektromos szigetelési tulajdonságokkal rendelkezik, például rendkívül kis dielektromos veszteséggel és kiváló ívellenállással, amelyek a kerámiáéhoz hasonlíthatók.
3. Kiváló kémiai stabilitás.
Az általános műanyagok jó korrózióállósággal rendelkeznek az olyan vegyszerekkel szemben, mint a savak és lúgok, különösen a politetrafluor-etilén vegyszerállósága jobb, mint az arany, és még az erős korrozív elektrolitok, például az "aqua regia" által okozott korrózióval szemben is ellenállóak. A "műanyag király" néven ismert.
4. Jó súrlódás- és kopásállóság.
A legtöbb műanyag kiváló súrlódásgátló, kopásálló és önkenő tulajdonságokkal rendelkezik. Számos műszaki műanyagból készült súrlódásgátló alkatrész használja ki a műanyagok ezen tulajdonságait. Ha bizonyos szilárd kenőanyagokat és töltőanyagokat adnak a kopásálló műanyagokhoz, akkor azok súrlódási tényezője csökkenthető vagy kopásállóságuk tovább javítható.
5. Fényáteresztő és védelmi teljesítmény.
A legtöbb műanyag átlátszó vagy áttetsző termékként használható, ezek közül a polisztirol és az akril műanyagok olyan átlátszóak, mint az üveg. A plexi kémiai neve polimetil-metakrilát, amely repülési üveganyagként használható. A polivinil-klorid, polietilén, polipropilén és más műanyag fóliák jó fényáteresztő és hőtartó tulajdonságokkal rendelkeznek, és széles körben használják mezőgazdasági fóliákként. A műanyagnak sokféle védő tulajdonsága van, ezért gyakran használják védőfelszerelésként, például műanyag fóliák, dobozok, hordók, palackok stb.
6. Kiváló lengéscsillapító és zajcsökkentő teljesítmény.
Egyes műanyagok rugalmasak és rugalmasak. Ha gyakori mechanikai ütéseknek és kívülről érkező rezgéseknek vannak kitéve, belül viszkózus belső súrlódás keletkezik, ami a mechanikai energiát hőenergiává alakítja. Ezért ütés- és hangelnyelő anyagokként használják őket a mérnöki iparban. Például a műszaki műanyagból készült csapágyak és fogak csökkenthetik a zajt, a különféle habosított műanyagokat pedig széles körben használják kiváló ütés- és hangelnyelő anyagként.
A fent említett műanyagok kiváló tulajdonságai miatt széles körben használják az ipari és mezőgazdasági termelésben, valamint az emberek mindennapi életében; a múltból származó fém, üveg, kerámia, fa, rost és egyéb anyagok helyettesítője lett. Nélkülözhetetlen anyag a modern élethez és az élvonalbeli iparhoz.
A műanyagoknak azonban vannak hiányosságai is. Például a hőállóság rosszabb, mint a fémeké és más anyagoké. Általában a műanyagok csak 100 °C alatti hőmérsékleten használhatók, néhány pedig 200 °C körüli hőmérsékleten. A műanyagok hőtágulási együtthatója 3-10-szer nagyobb, mint a fémeké, és könnyen befolyásolják a hőmérséklet-változások és befolyásolják a méretstabilitást. emellett a műanyag légkör, napfény, tartós nyomás vagy bizonyos tulajdonságok hatására elöregszik, ami rontja a teljesítményét. A műanyagnak ezek a hiányosságai többé-kevésbé befolyásolják vagy korlátozzák annak alkalmazását. A műanyagipar fejlődésével és a műanyagokkal kapcsolatos kutatások elmélyülésével azonban ezek a hiányosságok fokozatosan kiküszöbölhetők, folyamatosan jelennek meg az újszerű, kiváló teljesítményű műanyagok és különféle műanyag kompozit anyagok.
04 Műanyagok felhasználása
A műanyagokat széles körben használják különféle területeken, például a mezőgazdaságban, az iparban, az építőiparban, a csomagolásban, a védelmi élvonalbeli iparágakban és az emberek mindennapi életében.
Mezőgazdaság: Nagy mennyiségű műanyagot használnak mulcsfólia, palántanevelő fólia, üvegházi fólia, öntöző- és vízelvezető csövek, halászhálók és úszó úszók készítéséhez.
Ipar: Az elektromos és elektromos iparban a műanyagokat széles körben használják szigetelőanyagok és csomagolóanyagok előállítására; a gépiparban a műanyagokat erőátviteli fogaskerekek, csapágyak, perselyek, ill.
alkatrészek fémtermékek helyett: Az iparban a műanyagokat csőként, különféle tartályként és egyéb korróziógátló anyagként használják; az építőiparban nyílászáróként, lépcsőkorlátként, padlólapként, mennyezetként, hő- és hangszigetelő panelként, tapétaként, ejtő- és gödörcsövekként, dekorációs panelként és szaniterként használják.
A védelmi iparban és az élvonalbeli technológiában, legyen szó hagyományos fegyverekről, repülőgépekről, hajókról, rakétákról, rakétákról, műholdakról, űrhajókról és atomenergia-iparról, a műanyagok nélkülözhetetlen anyagok. Az emberek mindennapi életében a műanyagok szélesebb körben használatosak, mint például a piacon kapható műanyag szandálok, papucsok, esőkabátok, kézitáskák, gyerekjátékok, fogkefék, szappandobozok, termosz kagylók stb. Jelenleg széles körben használják különféle háztartási készülékekben is, például televíziókban, rádiókban, elektromos ventilátorokban, mosógépekben, hűtőszekrényekben stb.
Új típusú csomagolóanyagként a műanyagot széles körben alkalmazzák a csomagolás területén, mint például a különféle üreges tartályok, fröccsöntött tartályok (forgatódobozok, konténerek, hordók stb.), csomagolófóliák, szőtt zacskók, hullámos dobozok, hab műanyagok, hevederkötél és csomagolószalag stb.
04 A műanyagipar fejlődéstörténete és jelenlegi helyzete
Az emberek már a 19. században is használtak természetes gyantákat, például aszfaltot, gyantát, borostyánt és sellakot. 1868-ban a természetes cellulózt nitrifikálták, és a kámfort lágyítószerként használták a világ első celluloid nevű műanyagának előállításához. Azóta megkezdődött a műanyagok emberi felhasználásának története. Azóta kezdődött a műanyagok emberi felhasználásának története. 1909-ben jelent meg az első szintetikus műanyag, a fenolos műanyag. 1920-ban egy másik szintetikus műanyag-amino műanyag (anilin-formaldehid műanyag) született. Ez a két műanyag aktív szerepet játszott abban az időben az elektromos ipar és a műszergyártó ipar fejlődésének elősegítésében.
Az 1920-as és 1930-as években egymás után jelentek meg az olyan műanyagok, mint az alkidgyanta, a polivinil-klorid, az akril, a polisztirol és a poliamid. Az 1940-es évektől napjainkig a tudomány, a technológia és az ipar fejlődésével, valamint a kőolajforrások kiterjedt fejlesztésével és hasznosításával a műanyagipar gyorsan fejlődött. A fajtában megjelent a polietilén, polipropilén, telítetlen poliészter, fluorműanyag, epoxigyanta, polioximetilén, polikarbonát, poliimid stb.
Termékbemutató
