Miért kell megértenünk a szelep műszaki kifejezéseit, például a szelep üzemi nyomását, a szelep üzemi hőmérsékletét és a szelep vizsgálati nyomását?
Mert mindennapi szelepválasztásunknál, szelepkarbantartásunknál, szelepkarbantartásunknál és szelepcserénknél a fent említett szelepekre vonatkozó kifejezéseket kell használnunk. Ellenkező esetben könnyen előfordulhat, hogy rossz szelepet választunk vagy rossz szelepet használunk, mert nem értjük a fenti elnevezéseket és a kapcsolódó értékeket, ami miatt a teljes berendezés és csőrendszer nem működik megfelelően.
1. A szelep üzemi nyomása
A szelep üzemi állapotban lévő nyomását a szelep üzemi nyomásának nevezzük, a szelep üzemi nyomását pedig a szelep anyagától és üzemi hőmérsékletétől függ. Az a maximális üzemi nyomás, amelyet egy azonos névleges nyomású szelep különböző üzemi hőmérsékleteken képes ellenállni, eltérő. A szelep névleges nyomása általában a 200°C-os nyomáson alapul.
PN névleges nyomás (például 1,6 MPa): A csőrendszer elemeinek nyomásállóságára vonatkozó referenciaérték. A könnyebb használat érdekében gyakran használják az R10 sorozat prioritási számát. A névleges nyomás a cső másodlagos hőmérsékletén (20°C) fennálló üzemi nyomását jelenti. Ha a víz hőmérséklete 25°C és 45°C között van, az üzemi nyomást a különböző hőmérséklet-esési együtthatók szerint kell korrigálni.
A névleges nyomás PN egy numerikusan jelzett kód, amely a nyomáshoz kapcsolódik, amely egy kényelmes kerek egész szám referenciaként. Az azonos névleges átmérőjű, azonos névleges nyomású PN értékkel jelölt csővezeték-tartozékok azonos csatlakozási mérettel rendelkeznek, és kompatibilisek a végcsatlakozási formával.
2. Szelep üzemi hőmérséklete
A szelep üzemi hőmérsékletének megértése előtt először meg kell értenünk a szelep névleges hőmérsékletét. A szelep névleges hőmérséklete egy bizonyos nyomásszintnek felel meg. A hőmérséklet a nyomástartó héj hőmérsékletére vonatkozik. Általában a szelep névleges hőmérsékletének összhangban kell lennie a héjban lévő közeggel. A hőmérséklet egyenlő.
A csővezeték közegének hőmérséklete bizonyos mértékben befolyásolja a szelepet:
Magas hőmérsékleten, ha a kúszási hőmérsékleti tartományon belül használják, a karima, a csavarok és a tömítések meglazulnak, aminek következtében a csavar előfeszítése csökken. A karimás csatlakozás is okozhatja ezt a jelenséget a hőmérséklet gradiens körülményei között, ezáltal csökkentve. A karimás csatlakozás teherbírása a szelep szivárgását okozza. Ezért amikor a hőmérséklet emelkedik, figyelni kell a karimás csatlakozás esetleges szivárgására.
Alacsony hőmérsékleten, amikor a hőmérséklet alacsonyabb, mint -29°C, egyes anyagok szívóssága és ütésállósága jelentősen csökken. Ebben az esetben az üzemi nyomás nem lehet nagyobb, mint a megfelelő nyomásérték ezen a hőmérsékleten.
Például:
Ha 2,5 MPa névleges nyomású szénacél gömbszelepet használnak egy 400 ℃ közepes üzemi hőmérsékletű csővezetéken, akkor a szénacél gömbszelep maximális üzemi nyomása 1,6 MPa. Ezért a szelep nem a névleges nyomással használható a nyomás csővezetékében.
A csővezetékben használt közeg maximális üzemi hőmérséklete és üzemi nyomása szerint, ha egy adott közeg maximális üzemi hőmérséklete 370°C, a maximális üzemi nyomás pedig 2,5 MPa, a vonatkozó paraméterek szerint ennek a szelepnek egy króm-molibdén acél szelep.
3. Szelep próbanyomás
A szelep próbanyomása eltér a szelep névleges nyomásától. A szelep próbanyomása a szelep szilárdsági és tömítési vizsgálatához meghatározott nyomás. A különböző névleges nyomású szelepek megfelelő szelep próbanyomással rendelkeznek.
Ha a szelephéj-tesztre speciális követelmények vonatkoznak, a megrendelést a helyszíni műszaki feltételeknek és a kapcsolódó követelményeknek megfelelően kell leadni.
A szelep tömítési és felső tömítési próbanyomása a nyitó és záró részek és a tömítőpár tömítési teljesítményének, valamint a szelepszár és a motorháztető tömítési teljesítményének vizsgálatára szolgáló próbanyomás.
