[Tudományos matricák] Itt a szelepválaszték, tiszta száraz áru!

Válasszon jó szelep

1. Helyesen válassza ki a szelep típusát

A szeleptípus helyes megválasztásának alapfeltétele, hogy a tervező teljes mértékben ismerje a teljes gyártási folyamatot és működési feltételeket. A szeleptípus kiválasztásakor a tervezőnek először meg kell értenie az egyes szelepek szerkezeti jellemzőit és teljesítményét.

2. Tisztázza a szelep rendeltetését a berendezésben vagy készülékben

Határozza meg a szelep működési feltételeit: az alkalmazható közeg jellegét, az üzemi nyomást, az üzemi hőmérsékletet és a működés szabályozási módját stb.

3. Szelep anyagának kiválasztása

A szelep héjának, belső részeinek és tömítőfelületének anyagának kiválasztásakor a munkaközeg fizikai tulajdonságainak (hőmérséklet, nyomás) és kémiai tulajdonságainak (korrozivitás) figyelembe vétele mellett a közeg tisztaságát (szilárd részecskékkel vagy anélkül) is meg kell fogni. Ezen túlmenően hivatkozni kell az adott ország és a felhasználói osztály vonatkozó előírásaira.

A szelep anyagának helyes és ésszerű megválasztásával a szelep leggazdaságosabb élettartama és legjobb teljesítménye érhető el.

4. Határozza meg a szelep végcsatlakozását

A menetes csatlakozások, a karimás csatlakozások és a hegesztett végcsatlakozások közül az első kettő a leggyakrabban használt. A menetes szelepek főként 50 mm-nél kisebb névleges átmérőjű szelepek. Ha az átmérő túl nagy, nagyon nehéz lesz a csatlakozás felszerelése és tömítése.

A karimás szelepek könnyebben szerelhetők és szétszedhetők, de nehezebbek és drágábbak, mint a csavaros szelepek, így különböző átmérőjű és nyomású csőcsatlakozásokra alkalmasak.

A hegesztési csatlakozás zordabb körülményekre is alkalmas, és megbízhatóbb, mint a karimás csatlakozás. A hegesztéssel összekötött szelep szétszerelése és visszaszerelése azonban nehezebb, ezért használata csak olyan alkalmakra korlátozódik, amelyek általában hosszú ideig megbízhatóan működnek, vagy ahol zord használati körülmények és magas a hőmérséklet.

5. Egyéb

Ezenkívül meg kell határozni a szelepen átáramló folyadék áramlási sebességét és nyomásszintjét is, és a megfelelő szelepet a meglévő információk (például szelep termékkatalógusok, szelep termékminták stb.) alapján kell kiválasztani.

⑴ Az elzáró és nyitott közeg szelepének áramlási útja egy egyenes átmenő szelep, áramlási ellenállása kicsi, és általában elzáró és nyitott közeg szelepeként választják ki. A lefelé záró szelepet (elzárószelep, dugattyús szelep) kevésbé használják kanyargós áramlási útja és nagyobb áramlási ellenállása miatt, mint a többi szelep. Ahol nagyobb áramlási ellenállás megengedett, zárt szelep használható.

⑵ Az áramlás szabályozására használt szelep általában az a szelep, amellyel könnyen szabályozható az áramlás szabályozási áramlásként. A lefelé záró szelepek (például gömbszelepek) azért alkalmasak erre a célra, mert ülékének mérete arányos a záróelem löketével. Fojtószelepek szabályozására forgószelepek (dugós szelepek, pillangószelepek, golyós szelepek) és hajlékony testű szelepek (nyomószelepek, membránszelepek) is használhatók, de általában csak a szelepátmérők korlátozott tartományán belül alkalmazhatók. A tolózár egy tárcsa alakú kaput használ a kör alakú szelepülés nyílás keresztbevágásához. Csak akkor tudja jobban szabályozni az áramlást, ha közel van a zárt helyzethez, ezért általában nem használják áramlásszabályozásra.

⑶ Az irányváltáshoz és eltereléshez használt szelepek, az irányváltási és elterelési igényeknek megfelelően, ez a fajta szelep három vagy több csatornával rendelkezhet. A dugós szelepek és a gömbcsapok alkalmasabbak erre a célra. Ezért az irányváltáshoz és a felosztáshoz használt szelepek többsége ezek közül a szelepek közül választ egyet. Bizonyos esetekben azonban más típusú szelepek is használhatók irányváltásra és tolatásra, amennyiben két vagy több szelep megfelelően van egymáshoz csatlakoztatva.

⑷ Szelepek lebegő részecskéket tartalmazó közeghez Ha a közegben lebegő részecskék vannak, a legmegfelelőbb olyan szelepet használni, amelynek zárórésze a tömítőfelület mentén csúsztatható. Ha a záróelem oda-vissza mozgása a szelepülék felé függőleges, akkor részecskéket tarthat vissza. Ezért ez a szelep csak alap tiszta közegekhez alkalmas, kivéve, ha a tömítőfelület anyaga lehetővé teszi a részecskék beágyazódását. A golyóscsapok és a dugós szelepek a nyitási és zárási folyamat során törlő hatást fejtenek ki a tömítőfelületre, így alkalmasak lebegő részecskéket tartalmazó közegben való használatra. Jelenleg, akár a kőolaj, akár a vegyipar, vagy más iparágak csővezetékrendszerében, a szelepalkalmazások, a működési frekvenciák és a szolgáltatások folyamatosan változnak. A kisebb szivárgások ellenőrzésére vagy megelőzésére a legfontosabb és kritikus berendezés a szelep. A csővezeték végső vezérlése a szelep. A szelep szervizelése és megbízható teljesítménye a különböző területeken egyedülálló.

1. A golyóscsap kiválasztásának leírása

A golyóscsap alacsony hőmérsékletű, nagy nyomású és nagy viszkozitású közegekhez alkalmas. A legtöbb golyóscsap használható szuszpendált szilárd részecskéket tartalmazó közegben, valamint por- és szemcsés közegben is használható a tömítőanyag-követelményeknek megfelelően;

A teljes csatornás golyóscsap nem alkalmas áramlásszabályozásra, de alkalmas olyan alkalmakra, amelyek gyors nyitást és zárást igényelnek, ami kényelmes balesetek vészleállításához; általában szigorú tömítési teljesítmény, kopás, nyakkivágás, gyors nyitás és zárás, nagy nyomáslezárás (nagy nyomáskülönbség), alacsony zajszintű, párologtató, kis üzemi nyomatékú és kis folyadékellenállású csővezetékekben golyóscsapok használata javasolt.

A golyóscsap könnyű szerkezethez, alacsony nyomású lekapcsoláshoz és korrozív közegekhez alkalmas; a golyóscsap a legideálisabb szelep alacsony hőmérsékletű és kriogén közegekhez is. Az alacsony hőmérsékletű közeg csőrendszeréhez és eszközéhez alacsony hőmérsékletű golyóscsapot kell választani motorháztetővel;

Az úszó golyóscsap kiválasztásakor annak ülékanyagának el kell viselnie a golyó és a munkaközeg terhelését. A nagy átmérőjű golyóscsapok nagyobb erőt igényelnek működés közben. Csigakerekes hajtóművet kell használni a DN≥200mm golyóscsapokhoz; a rögzített golyóscsapok nagyobb átmérőjűek. És nagy nyomású alkalmakkor; Ezenkívül a rendkívül mérgező anyagok és éghető közegek csővezetékeihez használt golyóscsapnak tűzálló és antisztatikus szerkezettel kell rendelkeznie.

2. Ellenőrizze a szelep kiválasztására vonatkozó utasításokat

A visszacsapó szelepek általában tiszta közeghez alkalmasak, szilárd részecskéket tartalmazó és nagy viszkozitású közegekhez nem. Ha ≤40 mm, emelő visszacsapó szelepet kell használni (csak vízszintes csővezetékre szabad felszerelni); ha DN=50～400mm, lengő-visszacsapó szelepet kell használni (vízszintes és függőleges csővezetékekre is felszerelhető, pl. Függőleges csővezetékre szerelve a közeg áramlási iránya alulról felfelé legyen);

Ha DN≥450mm, puffer visszacsapó szelepet kell használni; ha DN=100-400mm, lapka visszacsapó szelep is használható; A lengő visszacsapó szelep nagyon magas üzemi nyomásúvá alakítható, a PN elérheti a 42 MPa-t, bármilyen munkaközegre és bármilyen munkahőmérséklet-tartományra alkalmazható, a héj és a tömítő részek különböző anyagai szerint.

A közeg víz, gőz, gáz, maró közeg, olaj, gyógyszer stb. A közeg üzemi hőmérsékleti tartománya -196-800 ℃ között van.

3. Útmutató a gömbszelep kiválasztásához

Az elzárószelep olyan csővezetékekhez alkalmas, amelyek nem igényelnek szigorú folyadékellenállást, azaz olyan magas hőmérsékletű és nagynyomású közeggel rendelkező csővezetékekhez vagy eszközökhöz, amelyek nem veszik figyelembe a nyomásveszteséget, és alkalmasak olyan közepes csővezetékekhez, mint például a gőz DN<200 mm-rel;

Az elzárószelep áramlás- vagy nyomásszabályozással rendelkezik, de a beállítási pontosság nem magas, és a csőátmérő viszonylag kicsi, jobb elzárószelepet vagy fojtószelepet használni;

Erősen mérgező közegek esetén csőmembrános gömbszelepet kell használni; a gömbszelep azonban nem használható nagy viszkozitású és könnyen kicsapódó részecskéket tartalmazó közegekhez, sem légtelenítő szelepként vagy alacsony vákuumú rendszer szelepeként.

4. A membránszelep kiválasztására vonatkozó utasítások

A membránszelep alkalmas olajhoz, vízhez, savas közeghez és szuszpendált szilárd anyagokat tartalmazó közegekhez, amelyek üzemi hőmérséklete 200 ℃ alatti és nyomása 1,0 MPa-nál kisebb. Nem alkalmas szerves oldószerekhez és erős oxidálószerekhez;

Gátmembrános szelepeket kell kiválasztani a szemcsés csiszolóközeghez, és a gátmembrános szelepek áramlási jellemzőinek táblázatára hivatkozni kell a gátmembrános szelepek kiválasztásakor; egyenes átmenő membránszelepeket kell kiválasztani viszkózus folyadékokhoz, cementiszaphoz és üledékes közegekhez; A membránszelepeket nem szabad vákuumcsövekhez használni, kivéve a speciális követelményeket. Közúti és vákuumberendezések.

5. A pillangószelep kiválasztásának leírása

A pillangószelepek alkalmasak nagy átmérőjű (például DN﹥600 mm) és rövid szerkezeti hosszigényekre, valamint olyan helyzetekre, ahol áramlásszabályozásra és gyors nyitásra és zárásra van szükség. Általában vízhez, olajhoz és kompresszióhoz használják ≤ 80 ℃ hőmérsékleten és ≤ 1,0 MPa nyomáson Levegő és egyéb közegek; mivel a pillangószelepnek viszonylag nagy a nyomásvesztesége a tolózárhoz és a golyóscsaphoz képest, a pillangószelep kevésbé szigorú nyomásveszteségi követelményekkel rendelkező csőrendszerekhez alkalmas.